"Én nem tudtam, hogy az ember mindent túl él.
Én nem sírtam pedig engem eltörtél.
Vártam, hogy a nap többé nem kel majd fel.
De hajnal lett újra és indulnom kell.
...
Most bánat ráz, átjár egy régvolt láz.
Hát lépnem kell, itt rám dől minden ház.
Az érintés emlékét így tépem szét.
Társam már nincs más csak a száguldó szél.
...
(Még húz) Húz
(Még vonz) Vonz
(Még fáj)
(Még húz) Még húz
(Még vonz) Még vonz
(Még fáj)"
(Wolf Kati)
Most bánat ráz..
2012.06.23. 10:38 gicica
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gicica.blog.hu/api/trackback/id/tr965329893
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek