Gicica

Balanyi Szilárd: Tettvágy

1.
Adjatok valami unaloműzőt,
Mert engem éget a vágy
Úgy csinálnék már valami jót is,
Olyat mint senki más!

Ha lehet, rögtön elkezdeném
Nem bírok várni már
Belülről fakadó ösztöneimnek
Szüksége van rá, hogy

Refrén:
Legyen egy új nap, s legyen egy új cél,
Ha nem maradt semmi más
Az új, az mindig gyönyörködtet,
Ha mindig, mindent másnak látsz

Lehetek én is egy megunt játék,
És jöhet helyettem más
Az új, az mindig gyönyörködtet,
De semmi sem lesz igazán más!

2.
Mindenki megunhat mindent egyszer,
Bár mást diktál az ész
A tudatod néha becsaphat téged;
Jobb, ha ezzel együtt élsz!

Mélyen szántó gondolatokból
Volt már épp elég,
Szebbé kéne tenni inkább azt,
Ami a jövőkép!