Beköszöntött a tél, korai sötétedéssel jön a hideg éjszaka. A zsibongó hétköznapok után nem is tudnék jobbat elképzelni egy finom meleg illóolajos fürdőnél, vagy vörös-bordó-arany színű mécsesek hangulatos világítása, finom narancsos, fahérjas, citromos olajmécses illata mellet sűrű forrócsokival, vagy méginkább valódi forralt borral kényeztetni magunkat (vagy egymást). Finom illat, hangulatos félhomály, puha meleg takaró, vagy egy puha ölelés. :-)
A karácsonyi sütemények illata is lassan belengi a lakást, a narancs- és fenyőillat egymással keveredve tökéletes hangulatot teremt. Szegfűszeg, vanília, fahéj - keleti fűszerek, melyeket ma már sajátunknak tekintünk, holott hosszú ideig Európa nem ismerte ezeket az ízeket, illatokat.
Szegfűszeg
<!--[if !vml]--><!--[endif]-->A szegfűszeg valójában egy örökzöld fa szárított virágbimbója. Már időszámításunk előtt 
300-ban ismerték és kedvelték Kínában, de az öreg kontinensen csak hétszáz évvel később terjedt el. A Fülöp-szigeteken őshonos növény arab közvetítéssel jutott el hozzánk, termesztése azonban egészen a XVII. századig csak őshazájában volt lehetséges, hiszen ha valaki megpróbálta kicsempészni onnan, arra halálbüntetés várt. Ma már mindenhol kapható a magas, húsz százalék körüli illóolaj-tartalmú szárított bimbó, nélküle a gyümölcsleves vagy a már említett forralt bor elképzelhetetlen.
Fahéj
Szintén Dél-Ázsiából származik a fahéj. Már az ókori Egyiptomban is ismerték, szerették. Az ókori rómaiak és görögök is előszeretettel használták, nem csak fűszerként, orvosságként is. (Emésztési panaszok kezelésére alkalmazták.) A keresztes vitézek közvetítésével került a keresztény asztalokra, eleinte szerelmi bájitalt főztek belőle, később gyógyító hatása (nátha, meghűlés elleni szerként használták) került előtérbe. A fahéj az Indiában őshonos fa szárított, belső kérge, a leveléből kivont illóolaj is elterjedt, ennek hatása a kéreggel megegyező. Az őrölt fahéj remek fűszer, de élettani hatásai sem elhanyagolandók. Fertőtlenítő és vérkeringést javító hatása ma is elismert. Nem csak ételeinkbe keverhetjük, illóolaja remekül párolog, így illatosítónak is alkalmas. Ha hihetünk a keresztes lovagoknak, akkor leginkább a hálószobánkat érdemes vele szagosítani... Készíthetünk vele aromás teát, ha semleges ízű teafűhöz keverjük az illóolajat, de masszázsolajként is remek. Ám vigyáznunk kell vele, mert míg kis mennyiség esetén nincs vele gond, ha nagy adagban alkalmazzuk, allergiás tüneteket válthat ki, olaja pedig égési sérüléseket is okozhat.
Szerelmi erejéről a Káma Szútrában és az Illatos kertben is tesznek említést.
Utolsó kommentek